Feledés 1. fejezet.- Választás/Election

Sziasztok!

Jaj ti is várjátok már a 6. évadot?? Mert én beleőrülök a várakozásba , főleg Delena pártiságom lévén... Úgyhogy barátnőmmel kitaláltuk ha máshogy nem magunknak írunk egy Happy End -et hamár ezt nem kaphatjuk meg a film vásznon.A fanfiction a 3. évad utolsó részével indul egy kis változtatással, amúgy minden más marad a régiben:  

• Elijah Klaust akarja
• Klaus félig meddig hallott
• Alaric pedig egy őrült

És még annyi hogy itt nem hiszik hogy Klaus meghalt ergo: Rebekah nem kezd magán akcióba sem...
Na szóval  itt van, az első fejezet, friss ropogós fogyasszátok! :-)
Az egész komplett fanfiction címe: Feledés. Majd ha rájövünk hogy lehet linket csinálni akkor még a fejezet listát is megcsinálom :-)
Tehát még egyszer: kezdők vagyunk emiatt minden kritikát szívesen várunk, jó vagy rossz az mindegy csak adjatok ötletet hogyha baj van vele. Pipáljatok, komizzatok, nyomjatok egy Tetszik/Nem tetszik/Elmegy et , üzenjetek ha ahhoz van kedvetek a lényeg hogy eljusson hozzánk. Az e-mail cím ha esetleg valaki személyesen szeretné megmondani az igazát, vagy ötlete van : mysticgirls0226@gmail.com .
Na akkor csapjunk bele a lecsóba és drukkolok hogy mindenkinek legyen hozzáfűzni valója. Nem dumálok többet.     Jó szórakozást kívánunk mindenkinek.
xoxo
Mys

 1.fejezet.-Választás/Election

 - Elena, akkor merre menjek? Menjünk Damon-höz tovább vagy forduljak vissza Stefan- hoz?- kérdezte Matt miközben félreállt a kocsival.

- Matt figyelj....még odaérhetünk....- kezdte Elena de nem tudta folytatni.
- Nem Elena ezt most fejezd be! - vágott közbe a fiú- Nem, neked most kell döntened. Eleget halogattad már. Dönts Elena! Neked kell tudnod hogy ki az akit igazán akarsz. - szinte köpködte a szavakat,miközben a szeme szikrákat szórt.

- Ah Matt.....ez olyan nehéz...- mondta a lány síráshoz közeli állapotban hisz nem volt hozzászokva a kiabálós Matthez, ő nem volt ilyen.
- Tudom Elena- szólt biztatóan, kicsit lenyugodva a fiú, miközben egyik kezét levéve a kormányról a mellette ülő kezét megszorította. Elenának ez olyan jó érzés volt ahogy érezte a mosogatástól kissé érdes kezeket az övéin összekulcsolódni. Megértette Matt tényleg csak jót akart, nem ráijeszteni. Ő aztán igazi barát. Ott segít ahol tud ha néha nem is olyan ügyesen. Az ő mosolya még a halálból is felélesztette volna Elenát,és ezt ő is jól tudta. - Figyelj én csak jót akarok. Lehet hogy nehéz a választás, de ebben a pillanatban nagyon fontos. Mert ha nem döntesz akkor mindketten meghalnak úgy hogy el sem búcsúzhattál tőlük nem hogy még választottál volna közülük, és egész életedben ezen fogsz rágódni hogy mi lett volna HA.

-Elena nem akarom hogy minden napodat ez a szó árnyékolja be: HA. Tudd hogy akárhogy is választasz én mindig veled maradok. Bár nem vagyok olyan menő mint a "legújabb" vámpír haverjaid....- Elena elkezdett  halkan kuncogni. Erre is csak Matt volt képes, a legnehezebb,legfájdalmasabb percekben is megtudta nevettetni...pont mint Damon...Most is Damonre gondolt. Akkor mégse Stefan hanem Damon? Ő lenne a jó választás számára? Vagy a legrosszabb? Úgy érezte Damon mellett mindig is szabad lehetett,egy kis veszély,egy kis izgalom....minden megvolt. Ő mindig mellette állt akár Matt. Amikor Stefan után kajtatott még akkor is...sőt még segített is neki...oké hogy testvérek,és Stefan mentette meg az életét  meg minden de Elena miatt mindent beleadott. Amikor ő már feladta akkor is tovább kereste, és nem adta fel hogy a testvére újra normális és emberibb legyen. Azóta hogy elment Stefan, lehet hogy nem nagyon illik ilyet mondani, főleg hogy most kapta vissza, de akkor is, ez az időszak talán élete legjobb időszaka volt. Nem folyton a balesetre koncentrált, és sajnáltatta magát, mivel elvette a figyelmét valami....pontosabban valaki...igen, Damon volt az. Damonnal kicsit sem volt tökéletes, sőt Stefan minden egyes tulajdonságnak a szöges ellentéte volt és Elena pont  ezt szerette benne a pontatlanságot, az izgalmakat, a fiú egoizmusát, ami mindig mosolyt csalt Elena arcára még a legsötétebb pillanatokban is, és azt a szexi féloldalas mosolyát, amit minden poén után megmutatott a nagyvilágnak,ez a mozdulat volt  a hab a tortán, ez az a mosoly amit mindig is imádott és elolvadt tőle, beleremegett minden egyes porcikája ebbe a nézésbe. Mindig is Damon volt  a tiltott gyümölcs ami után egész életében vágyakozik az ember és nem bírja ki hogy csak egy falatot, egy morzsát ne kaphasson belőle....Stefan vele más volt minden:olyan nyugodt, harmonikus már-már idilli, az igazi, a tökéletes szerelem ha van ilyen az-az volt....
Nem egy mindent elsöprő szenvedéllyel teli szerelem, hanem egy gondoskodó, már-már túl finomkodó, óvó és féltő szerelem. Elena így mindig egy kismadárként élt akit a mamája etet,gondoskodik róla míg ő a szárnyai alá bújva várja hogy elmúljon a sötétség. Míg  Damon szinte  bedobta a mély vízbe...Az-az azúrkék szempár ami tisztán látott maga előtt, hogy abban hányszor veszett el...Akkor is ez történt vele... abban a motelban, mikor csak azért indult kiderítse van-e valami közte és Damon között, amit régen még erősen tagadott, de akkor, ott, abban a pillanatban minden egyértelművé és természetessé vált amikor azok a puha rózsaszín ajkak az övéihez értek . Bebizonyosodott hogy igenis érez valamit a vámpír iránt  és nem is akármit. Stefan mellett sosem érezte úgy magát mint Damonnel abban a pillanatban. Mintha mindig is ahhoz az átható kék szempárhoz és annak a tulajdonosához tartozott volna és most tért HAZA. Ahogy ölelte, csókolta megérezte, megértette annak a szónak a jelentését  hogy "otthon".
Régen Damonben mindig a hibát látta, hisz felhozott egy pozitívumot Stefan oldalán, hogy miért ő a tökéletes választás, aztán jött a probléma... Damon ....De most már más szemmel néz a fiúra és rájött hogy benne mindig is az emberséget kereste pedig tudta hogy vámpír... Míg Stefan-t valahogy mindig is az emberekkel hozta összeköttetésbe, figyelembe se véve a mivoltát hogy ő is vámpír. Talán most rájött hogy kit válasszon? Hogy ki az aki mellett az lehet aki mindig is akart lenni? Igen már tudta a választ....
Mindabból amit lefutatott az agyában végül csak ennyit mondott el a fiúnak:

- Rendben van Matt...- kissé bizonytalan kezdéssel, miközben alsó ajkát harapdálta idegességében- Választottam...tudom hogy mit fogok tenni....Matt?
- Hm?- kérdezte a fiú sokkal szelídebben.
- Hajts tovább- mondta már-már a hangjában enyhe bizonyossággal, és  megkönnyebbüléssel. Életében most először tudott választani. Ami egyrészt , megelégedéssel töltötte el,hogy mégis csak tudott dönteni és nem vált Katherine-né másrészt pedig megijesztette, hisz most sem volt 100%-ban biztos a dolgában.
- Igenis Főnök!- szalutált Matt egy apró mosolyt csalva Elena arcára.
A kocsi tovább rótta a kilométereket az országúton  miközben a lány belegondolva hogy mire készül éppen, megborzongott. Elővette a telefonját és remegő kézzel elkezdett rajta keresgélni. Ezt Matt is észrevette és nagyon gyengéden megszólalt:
- Hé, Elena...- nézett le a lány remegő ujjaira - nyugi.. tudom hogy jól döntöttél- és egy bátorító mosolyt küldött Elenának.
A hasonmás picit nyugodtabban tovább nyomkodta a mobilját amikor is megállt kifújta a levegőt és megnyomta a hívás gombot. A telefon kijelzőjén egy név fénylett: Stefan Salvatore.

Na hogy tetszett? A már említett módokon üzenjetek nekünk :-)